„Száz éve tette közzé levelét XV. Benedek pápa a Nagy Háború értelmetlen vérfürdője ellen” – ezzel a címmel számoltunk be pár napja, augusztus 3-án arról az üzenetről, melyet a pápa 1917. augusztus elsején intézett a háborúban álló felek vezetőihez, igazi és tartós béke érdekében.

Vértesaljai László jegyzetét olvashatják.

Időszaki kiállításon mutatják be a Cella Trichora régészeti feltárásának legújabb eredményeit a Csontváry Múzeumban.

Nagyon drámai és vitathatatlanul fontos dátumot jelent 1914–1918 egész Európa számára. Ha nem is vagyunk szakértők, akkor is észrevesszük, hogy milyen felfordulást okozott az I. világháború, amelyet XV. Benedek „értelmetlen vérfürdőnek” nevezett.

Amikor János evangéliumának hatodik fejezetét, a csodálatos kenyér- és halszaporítás leírását, és a kafarnaumi zsinagógában mondott beszédet olvassuk vagy hallgatjuk, érdemes tudatosítanunk, hogy az úgynevezett „jánosi közösség”, az az őskeresztény gyülekezet, amelyben a negyedik evangélium kikristályosodott, mélyen szakramentális szemléletű.

A megtért baszk katona lelkiségének alapvonásai.

Egy, a Kr. u. II. században keletkezett elbeszélés, az ún. Jakab-ősevangélium őrizte meg számunkra Mária szüleinek nevét: Anna és Joachim. A rövid mű szerzője elmeséli Jézus kanonikus evangéliumokból ismert születéstörténetének közvetlen előzményeit – ezért kapta az „ősevangélium" megjelölést – Mária csodálatos, szeplőtelen fogantatásával kezdve, és Zakariásnak, Keresztelő Szent János apjának halálával végezve.

„Napjainkban, Európa társvédőszentje, Szent Brigitta közbenjárásával forduljunk mennyei Atyánkhoz Egyházunkért, a többszörös válságban vergődő Európáért, amely felejti keresztény gyökereit és az evangélium erkölcsi értékeit.”

ISTEN NYUGOSZTALJA SCHUBERT ÉVÁT! AZ ALÁBBI INTERJÚVAL EMLÉKEZÜNK RÁ, AMELY 2005-BEN KÉSZÜLT, DE GONDOLATAI MA IS AKTUÁLISAK ÉS GAZDAGÍTÓK.

Idén nyáron is sokszor időszerű kánikulára írt imánk, ami a fizikai és lelki szükségletekről is szól.

Pénteki adásunkban rávilágítottunk a gender-kultúra eredetére és kapcsolatára a radikális feminizmussal. Most a szociológus Dr Kopp Mária tanulmányát ismertetjük a gender-kutatások jelentőségéről.

Előadásom első részében kifejtettem, hogy a hitviták középpontjában a Szentírás tekintélye és értelmezése, a protestáns Sola Scriptura-elv áll. Ezért Pázmány Péter életművében – a korai vitairatoktól a Kalauzon át 1626-os kis ikerkönyvéig (A Szentírásról és az Anyaszentegyházról) gyakran és alaposan elemzi a kérdést.

Napjainkban egyre erősödik a „gender-kultúra” vagy inkább ideológia, illetve az a gyakorlat, amely elmossa a különbséget a férfi és a nő szexuális meghatározottsága között. Ez az elmélet vagy ideológia lerombolja a sajátos szexuális identitást...

Ismét tanúságot tett hitéről Lackfi János: napjaink egyik legnépszerűbb magyar költője a Kossuth Rádiónak nyilatkozva kifejtette, a kereszténység egy igazán vagány dolog.

1083. július 17-én I. Szent László király közbenjárására Szent VII. Gergely pápa szentté avatta a század elején élt két Zobor-hegyi remetét, Andrást és tanítványát Benedeket. Mindketten a nyitrai bencés apátság szerzetesei voltak, de a szerzetesközösséget elhagyva remeteként éltek. Legendájukat Szent Mór pécsi püspök jegyezte le.

Egy olasz kutatócsoport vizsgálata után kiderült, hogy a torinói lepel egy megkínzott ember vérét rejti, így megdőlt az a feltételezés, hogy csak festék lenne a szöveten.

A protestánsok ebben az évben emlékeznek a Luther Márton (1483-1546) által elindított reformáció kezdetének 500. évfordulójára.

Az Eucharisztia a hit misztériuma: „Íme, hitünk titka” – mondja a pap az átváltoztatás után. Minden elképzelésünket felülmúló misztérium, és csak hittel lehet elfogadni, ahogy már az egyházatyáknak erről az isteni Szentségről szóló katekézisei is gyakran emlékeztetnek rá. A teológia a különböző korok kultúrája/filozófiája/nyelvezete szerint igyekezett megközelíteni és kifejezni a kimondhatatlan Titkot.

A görögkatolikus iskolákat mutatták be a „Vallás, együttműködés és konfliktusok a különböző társadalmakban” elnevezésű konferencián Lausanne-ban a vallásszociológusok és neveléstudományi szakemberek nemzetközi konferenciáján.

Ünnepi szentmisével nyitották meg Vácon, a Barátok templomában július 6-án, csütörtökön délelőtt a VII. Váci Nemzetközi Gregorián Fesztivált. A főcelebráns Beer Miklós váci megyéspüspök, az Országos Magyar Cecília Egyesület elnöke volt.