Ferenc pápa november 25-én felkeresi Strasbourgot, ahol látogatást tesz az Európai Parlamentben és az Európa Tanácsnál. Az utazásra II. János Pál pápa látogatása után 26 évvel kerül sor, aki az egyesült Európa számára a következő missziós területeket jelölte meg: a teremtett világ megőrzése, szolidaritás a bevándorlókkal és a menekültekkel, valamint az emberről alkotott átfogó nézet megújítása.

A Vatikáni Televíziós Központ munkatársa interjút készített Pietro Parolin bíboros államtitkárral, feltéve a kérdést: időszerűek-e ma még ezek a témák?

A bíboros államtitkár a következőket válaszolta:

„Azt hiszem, hogy rendkívül időszerűek, sőt talán hozzátehetnénk, hogy drámai aktualitásokról, sőt vészhelyzetekről van szó, mint ahogy maga Ferenc pápa is több ízben hangsúlyozta: a teremtett világ megőrzése, vagy világi nyelvre lefordítva a környezetvédelem, a szolidaritás azokkal az emberekkel, akik hazájukon kívül keresnek megélhetést olyan témák, amelyek gyakran visszatérnek a pápa beszédeiben” – mondta Parolin bíboros. Hozzátette: a szolidaritás nem csak az egységes Európa egyik értéke, hanem Európa létének egyik célkitűzése, és minden bizonnyal legalapvetőbb dimenziója. Ezeket a témákat az emberről alkotott átfogó nézet szemszögéből kell megvizsgálni. Az ember minden dimenzióját figyelembe kell venni, és ehhez hozzátartozik a spirituális, transzcendens, természetfölötti dimenzió is.

Utalással a közvélemény kutatásokra, amelyek szerint az európaiak mindössze 30%-a tekint pozitív módon az Unióra, a Vatikáni Televíziós Központ munkatársa az iránt érdeklődött: hogyan tudja Európa ismét felfedezni identitását?

Parolin bíboros, vatikáni államtitkár megállapította: az emberek gyakran Európát egy távoli valóságnak képzelik el, egy bürokratikus gépezetnek, amely nem foglalkozik az emberek tényleges problémáival. Fontos, hogy konkrétan megismertessük a fiatalokkal az európai terv mai érvényességét. Ha az egységes Európa tervét az „alapító atyák” lelkülete szerint valósítjuk meg, akkor ma is tudunk konkrétan válaszolni a jelenlegi Európa kihívásaira – nyilatkozta Parolin bíboros.

Az Európai Unió zászlaján látható 12 csillag Szűz Mária koronájára utal. Ez is az európai gyökerek része, amit ma olyan sokan megkérdőjeleznek – emlékeztetett rá a Vatikáni Televíziós Központ munkatársa.

Parolin bíboros felidézte a Lisszaboni szerződést, amely utal az alapvető keresztény értékek egy sorára, mint az emberi méltóság, a szabadság, a demokrácia, az egyenlőség, a jogállamiság, az emberi jogok tiszteletben tartása. Ezek az értékek mind a kereszténység talajából születtek. Ne feledjük el, hogy a keresztények sajátos módon hozzájárultak Európa építéséhez. A keresztények, és főleg mi, katolikusok legyünk meggyőződve ennek a tervnek az érvényességéről, és járuljunk hozzá kétféleképpen: egyrészt adjunk szívet, lelket Európának, másrészt – a Benedek pápa számára oly kedves gondolat szerint – szélesítsük ki az értelem határait: a hit és az értelem között ugyanis nincs ellentmondás: fontos, hogy találkozzanak és együttműködjenek egymással Európa építésében mindenki számára – mondta még az interjúban Pietro Parolin bíboros, vatikáni államtitkár.

(vm)